Nők

A női lélek megértésétől még mindig nagyon messze vagyok. Annyira kiszámíthatatlanok, hogy nincs a világon az a felvilágosult férfi elme, aki meg tudná jósolni a viselkedésüket.
Lehet, az én környezetemmel van baj, de itt általában a nők rontanak el mindent. Miattuk szakadnak meg barátságok, távolodnak el egymástól rokonok, utálják meg egymást a szomszédok (a női főnökökről inkább ne is beszéljünk, mert az borzalom).
Mi lehet az oka? Miért tűnnek annyira gonosznak és kegyetlennek néha?
Olvastam egy alternatív teremtéselméletet, miszerint kezdetben csak a nő létezett és a nőben együtt létezett a rossz és a jó. Majd a nő megszülte a férfit és a gonoszt. Ezáltal a férfi bűntelenül született, de a nő is megtisztult, mivel kiadta magából a gonoszt. A gonosz azóta külön életet él és arra törekszik, hogy megakadályozza a férfi és a nő egyesülését... Eddig a mítosz.

Ha ez igaz, akkor a nő az idősebb és érettebb, a férfi pedig a naiv, buta kölyök, akit a szülő könnyedén irányít, befolyásol. Nem kizárt, hogy így van :(.

Ezek alapján simán kialakulhatna a nők uralma a férfiak fölött, csak van egy kis bibi: úgy fest, hogy a nők egymásban vetélytársat látnak és nem szövetségest. Ők egymást akarják legyőzni, hisz férfit leigázni (és eltaposni) nekik nem kihívás. Egymásnak öltöznek, egymásnak festenek hajat és körmöt (nekem megfelelnek ruha nélkül is, természetes hajjal és körömmel); ha belépnek egy társaságba először a női vetélytársakat térképezik fel, véletlenül sem a balga nyálcsorgatókat.

Hogy lehet, hogy az életadó anya fenséges képe mellé egy fondorlatos, számító, hideg nő képe társul?
Ez borzalmas, valaki cáfoljon meg gyorsan... Kell, hogy legyen kivétel..

Ossian: Vad bolygó

Értelmes lények a messzeségből
Jeleket fogtak a világűrből
Egy primitív égitest üzenetét
Haldokló szavait szórta szét

Ostoba, vérszomjas diktátorok
Hatalom-ittasult vadállatok
Pusztító háborúk, szörnyűségek
Szegénység, járványok, éhínségek

Veszélyes zóna, vad bolygó
Véreső és könnyfolyó
A terror, a téboly testet ölt
Ég óvjon meg
Jó öreg Föld

Nem értették az értelmes lények
Az emberek a Földön mért így élnek
Gépeik a helyzetet értékelve
Nem leltek igazi segítségre

Az agyakat nem tudták átprogramozni
Agresszív ösztönöket eltiporni
Jelszavak helyett szavakat adni
Így kelett a Földet sorsára hagyni

Veszélyes zóna, vad bolygó
Véreső és könnyfolyó
A terror, a téboly testet ölt
Ég óvjon meg
Jó öreg Föld

Verseny

Elhatároztuk páran a cégnél, hogy versenyezni fogunk egymással. A verseny tárgya ezúttal nem valamilyen programozási feladat: nem mesterséges intelligencia, nem algoritmus.
Úgy döntöttünk, hogy paradicsomot fogunk nevelni az épület melletti kertecskében és majd egy független zsűri bírálja, hogy kinek legjobb a termése (íz, forma, méret, szaporaság szerint).
Nagy a lelkesedésünk, mert végre olyan dolgot termelhetünk a cégnél, ami látható, megfogható, ízlelhető, tehát nem egy virtuális, értelmetlen baromság. Ez fontos, hisz a programozói munkát sokat nem tudják ésszel felfogni (azt hiszik, hogy számítógépeket rakunk össze és windows-t telepítünk rá).
Egyelőre nem szögeztük le a szabályokat, de annyiban megegyeztünk (viccesen), hogy nem vizelünk egymás növényeire.
Természetesen én otthon is fogok kertészkedni és nem csak paradicsomot termelek. Tavaly is ez a tevékenység mentett meg az őrülettől :).

Gyom

- Nagytata, a gyom miért nő olyan könnyen a földeken és a veteménnyel miért kell annyit foglakozni?
- Azért fiam, mert a gyom a földnek édesgyermeke, amit meg mi vetünk az mostoha.

Lázadás

Aki soha nem lázad, örökre gyerek marad.
Aki egész életében lázad, soha nem lesz felnőtt.

TÉR, mint kiterjedés

Miénk itt a tér, mert valaki teret adott, megteremtette nekünk. E térben megteremhetett minden: növény, állat, ember. Egyszóval az egész ter(e)mészet.
Birtokunkba került ez a hatalmas terület, hogy tervezzünk és teremtsünk valami újat, egyedit, szépet.
Arra kértek minket, hogy teremjük tele a rendelkezésünkre álló terepet.
Sajnos, valamit elrontottunk: a teremtési tevékenységet szalagmunkára cseréltük, melynek eredménye nem tápláló, éltető termés, hanem közönséges szemét.
A növekvő szeméthalom pedig lassan kiszorít minket a térből.

Üzemanyag

Drágul a kőolaj, drágul a benzin. Egyre többen panaszkodnak a magas árak miatt, ugyanakkor egyre több gépkocsi közlekedik utcáinkon. Ki érti ezt?
Természetesen a nagy fémdobozokban egy, legfeljebb két ember ül.
100 métert sem akarnak megtenni gyalog, nehogy megerőltessék a testüket.
- Óh, milyen drága az üzemagyag, hát ez borzasztó - sajnálkoznak.
- Azok a mocsok kőolajmágnások és politikusok a hibásak... miattuk van minden - acsarogják.

A képlet egyszerű: egyik oldalon megkapjuk a kívánt kényelmet, másik oldalon ugyanolyan arányban kapjuk a stresszt (az egyensúly miatt).
De semmi baj: ha fogy az energia, fogy a kényelem is. Ha pedig nincs kényelem, nem lesz stressz sem.