Állampolgárság

A héten letettem az esküt és teljes értékű magyar állampolgárrá váltam. Ha a Magyar Királyságban született dédapám tudomására jutott a hír, akkor biztosan örül, ott fent, de akkor örülne ennél is jobban (és én is), ha úgy adták volna vissza, ahogyan valamikor elvették.

Hogy miért kellett nekem az állampolgárság? Nem tudom pontosan. Nem azért, hogy végre magyarnak érezhessem magam, hisz eddig is annak éreztem. Eddig is kiesett a könnyem, ha a magyar himnuszt énekeltem. Eddig is szerettem a magyar nyelvet, hisz az első szavaimat is ezen a nyelven gügyögtem ki. Gyerekkorom óta büszke vagyok a magyar történelem dicső mozzanataira és azóta érzem a közös magyar fájdalmat a történelmi veszteségeink miatt.
Akkor mégis miért kell nekem ez a papír? Kitelepedni nem akarok (kis)Magyarországra, mert nem én fogom otthagyni őseim földjét, idegeneknek. Nem tartok igényt anyagi támogatására sem, mert az én fajtám csak ott eszik, ahol dolgozott.
Mit akarok hát? Talán megviccelni az idetelepedett román rendőrt, amikor leigazoltat? Felmutatnám neki a magyar személyit és egy szót sem értenék a román dumájából? Talán megérdemelné, hisz rest volt megtanulni az őslakosok nyelvét....

Csak az őseimnek akartam elégtételt szerezni.


Mielőtt az eskü szövegét elmondtam volna, a fejemben egy hang kérdésekkel kezdett ostromolni: Akkor is vállalod, ha ebből hátrányod származhat? Akkor is ha a román titkosszolgálat még inkább rád száll? Akkor is ha tudod, hogy egyszer megszűnik a mesterségesen fenntartott, "EU-konform béke" és érvénybe lép a benes dekrétumok román megfelelője? Akkor is ha üldözni fognak és ellehetetlenítik a családod életét?

Ekkor eszembe jutott egy biblia idézet: "Boldogok vagytok, mikor gyűlölnek titeket az emberek és mikor szidalmaznak és üldöznek és mikor kirekesztenek és megrágalmaznak titeket és kivetik neveteket, mint gonoszat, és hazudozva minden rosszat fognak rátok énmiattam. Örüljetek azon a napon és vigadjatok, mert nagy a ti jutalmatok a mennyben. (...) És ne féljetek azoktól, akik megölik a testet és azután semmi egyebet nem tudnak tenni. Vigyázzatok, ne nyugtalankodjatok. Mert türelmetekben fogjátok megnyerni lelketeket. És aki állhatatos marad mindvégig, az üdvözül"

Ezután csak annyit mondtam: IGEN, akkor is.
És a hangok elhallgattak.

Történelem

A wikipédia szerint a történelem a múltbeli események összessége. Ezt így el is lehetne fogadni, de akkor minek nevezzük azt az ismerethalmazt, amit az iskolákban tanítanak történelem gyanánt? Hát biztos, hogy az nem a múltbeli események összessége. Az általunk tanult történelmet emberek írják. Emberek, akiket általában az érzelmek rángatnak. Így fordulhat elő, hogy a leírt történelem nem teljesen, vagy egyáltalán nem fedi a valóságot. Minden nemzet kicsit saját képére formálja az eseményeket.
És vannak bátor nemzetek, akik mernek nagyot is álmodni (=hazudni). Pl. a románok.
Beszélnek picit a dákokról, majd a dák-római háborúkról, aztán tartanak egy kb. 1000 éves szünetet, mert akkor pont nem történt semmi velük (a hunok, gepidák, avarok, szlávok, magyarok története a Kárpát-medencében nekik teljesen mellékes).
Aztán beszélnek a XIII. század környékére tehető kenézségekről (A Kárpátoktól délre) és azok vezetőiről (egyik vezető neve Farkas).
Erdélyről nem sokat beszélnek és ha mégis megteszik, akkor elfelejtik hozzátenni, hogy a Magyar Királyság részét képezte sokáig. Az a tény, hogy az erdélyi fejedelmek szinte mind magyarok, nem zavarja őket különösebben, és úgy beszélnek Erdélyről, mint (magyarok által elnyomott) románok lakta területről. Aztán 1918-ban szépen egyesült Erdély Romániával és minden a helyére került(gondolják).

És kész a történelem. Ma, ha az utca románját faggatják a magyarokról, azt fogja mondani, hogy úgy települtek be romániába. Nem is olyan régen, talán a XVII. században. Az idióta egyetemista leányzó (akinek az apja történelem tanár) nem érti, hogy kerültek ide a magyarok és ha ide kerültek, akkor miért nem alkalmazkodnak.

De a legérdekesebb az egészben: az általuk kitalált kamutörténelmet elfogadja a világ.
Vajon hol az igazság? Odaát?

Hát kedves(?) románok!
Én nem fogok hozzátok alakulni SOHA, mert ti jöttetek ide és nem én(ha nem hiszitek, akkor nézzetek statisztikákat, vizsgáljátok az erdélyi települések nevét).
Nem fogom Romániának nevezni a helyet, ahol élek SOHA. Keressetek egy műholdas felvételt a Kárpát-medencéről. Észre fogjátok venni, hogy Erdély nem illik bele az országotok képébe.