Múlt

A múlt szóban csak egy betűt kell kicserélnünk és máris világossá válik, hogy mit is "gondol" nyelvünk erről a szóról (már beszéltünk róla, hogy a magyar szavak vázát a mássalhangzók adják, a magánhangzók csak árnyalnak a jelentésen).

Múlt - mál-t, ami szétmállott
Mulandóság - mál-andóság, ami idővel szét fog mállani.
Mulat - valamikor a halotti torokban mulattak az emberek, azaz segítettek a halott testének szétmállásában (pl. elégették), így az illető elmúlt. Természetesen boldogan mulattak, hisz kedves ismerősük jobb létre szenderült. Ezért kapcsolódik manapság a mulatás szóhoz a buli, szórakozás.

Néhány málló szó:
Mál, mállik, málna, ami szétmállana ha kicsit összenyomnánk, málé, ami szétfolyik az ujjaink között, de ide kapcsolható a máj szó is, hisz állaga miatt szinte szétmegy a kezünkben. Nem feledkezhetünk meg a malom szóról sem, ami szétmállasztja a gabonát, de jöhet a molnár is, aki besegít ebben a tevékenységben.

Az angol nyelvben is sok szó létezik, melyek hangzásban és jelentésben is kapcsolhatók ehhez a logikához: mill - malom, mall - fakalapács, sulyok, mallet - kalapács, melyek segítségével sikeresen szét lehet mállasztani dolgokat, és további szavak, melyek bomlasztó, romboló jelentéssel bírnak.

A magyar nyelvben a mál gyök egy kis módosulással (m>v) vál (málik - válik, szétválik).

Ami elmúlt (elmállt), nem veszett el, csak átalakult. Olyannyira átalakult, hogy hiába próbáljuk gondolatban újra összerakni és életet lehelni belé. Darabjai itt vannak bennünk és körülöttünk, de a régi forma már halott. Elmúlt, szétmállott.
Ez a pillanat most mállik pontosan, engedem hadd menjen.

Felelősség

Ha egy elő szervezetet darabokra vágunk, felboncolunk, akkor szinte törvényszerűen el fog pusztulni. A szavak felboncolása viszont más, hisz többségüket élettelen anyagként használjuk. És ha egy szó élettelen, akkor nyugodtan felboncolhatjuk, hisz nem ártunk vele. Sőt, a legtöbb esetben a szó életre kel és kivirágzik.

Ma a felelősség szavunkat fogom felboncolni:
felelősség - ?
felelős - az aki felel valamiért, megfelel valaminek
felel - egy cselekvés, ami által valaki a félhez egy másik felet illeszt, más szavakkal kiegészíti, teljessé teszi. Gondoljuk csak egy iskolai példára: a tanár felteszi a kérdést és várja feleletet. Ebben az esetben a felelet a kérdés kiteljesítője, párja, társa, másik fele. Ideális esetben a kérdés megtalálja a párját felelet formájában és a kör bezárul. A kérdésre adott válasz csak akkor válik feleletté, ha a tanár is elfogadja. Másképp csak mondtunk valamit, hogy leplezzük a tájékozatlanságunkat.
Tehát a kérdés megkéri a felelet kezét és ha a felelet igent mond, akkor azon nyomban felesége lesz és élnek boldogan, amíg meg nem halnak.
Ezek után világos, hogy a felelősség szó gyöke a fél (azaz valaminek a fele).
Az ember akkor vállal valamiért felelősséget, ha tudja, hogy ő okozta azt közvetlenül vagy közvetett módon. Ha jobban belegondolunk, akkor itt is egy megfeleltetésről van szó: az okozatot hozzárendelem egy okhoz, amihez közöm van. Ha azt gondolom, hogy ez az ok teljesen független tőlem és én pusztán az okozat elszenvedője vagyok, akkor nem zárul be a kör. Ez esetben adtam egy választ, ami nem minősül feleletnek. Persze ezzel csak magammal tolok ki, hisz csak a probléma fele van nálam: az okozat. Ezt úgy is nevezhetjük, hogy félelem.
Tehát, ha nem tudjuk hozzárendelni az okozatot egy általunk létrehozott okhoz, akkor félelemben maradunk, hisz úgy ér minket az okozat, mint derült égből villámcsapás.
Másra hárítani az okot: feleselés az élet törvényeivel. A feleselés érthetőbben kifejezve fölösölés, tehát fölösleges.

Új adók január 1-től

Levélben kaptam egy kedves ismerősömtől a jövő évi, új adónemeket :).

Élenjáróknak: hangadó
Gyászolóknak: hamvadó
Figyelmetleneknek: lankadó
Öngyilkosjelölteknek: feladó
Narkolepsziásoknak: szunnyadó
Alváshiányban szenvedőknek: fáradó
Zenészeknek, énektanároknak: Cé a dó
Karmestereknek, karnagyoknak: hang-adó
Túlsúlyosoknak: puffadó, dagadó, has-adó
Rohanó életmódot folytatóknak: szaladó
Könyvelőknek, matematikusoknak: számadó
Kissé sem konzervatívoknak: haladó
Extrém stílust követőknek: sikkadó
Divatdiktátoroknak: mérvadó
Mosodai alkalmazottaknak: száradó
Szakmunkásoknak: szakadó
Örömlányoknak: lyukadó
Szégyenlősöknek: sápadó
Fagyizóknak: olvadó
Szomjasoknak: tikkadó
Horgászoknak: hal-adó
Szülő nőknek: életadó
Atomfizikusoknak: hasadó
Visszafogottaknak: mértékadó
Karosszérialakatosoknak: horpadó
Vendéglátósoknak: fogadó, vigadó
Rádiós, tévés szerkesztőknek: híradó
Fogorvosoknak, szájbetegeknek: fog-adó
Agyzsugorban szenvedőknek: sorvadó
Gyomorbántalmazottaknak: pukkadó
Reumás betegeknek: zsibbadó
Pattanásos bőrűeknek: fakadó
Orvosoknak: hála-adó
Hívőknek: hálaadó
Ingatlanközvetítőknek: eladó-kiadó
Sportrendezvényen szurkolóknak: rangadó
Magas katonai beosztásúaknak: rang-adó
Munkahelyteremtőknek, foglalkoztatóknak: munkaadó
Tépőzár-készítőknek: tapadó
Rágógumizóknak: ragadó
Félősöknek: borzadó
Okosoknak: ötletadó
Tipp-mixelőknek: tippadó
Virágárusoknak: hervadó
Felelőknek: válaszadó
Ünnepélyes megnyitóknak: átadó
Tartozóknak: megadó
Kölcsönzőknek: visszaadó
Színházi öltöztetőknek: ráadó
Szerelmeseknek: odaadó
Nemmel válaszolóknak: tagadó
Közösséghez tartozóknak: tag-adó
Későn távozó vendégeknek: maradó
Nagytestű kutyatulajdonosoknak: mar-adó
Udvarias tömegközlekedőknek: helyadó
Napfelkeltét bámulóknak: pirkadó
Kamaszoknak: lázadó
Betegeknek: láz-adó

RO, mint romlás

A RO gyök nagy valószínűséggel leépülést, szétszakadást, hanyatlást jelent. A "róni" ige jelentése: kiront, kivés egy darabkát az anyagból.
Lássuk, még milyen szavak utalnak erre a jelentésre:
rokkant
rozzant
rozoga
rogyott
roskad
rohad
robban
rojt(os)
ropog
rom
ront
rongy
ronda
roncsol
rongál
romlott
rombol
stb.
A roma és a román szavak szerintem csak véletlenül tartalmazzák ezt a gyököt. Isten bocsássa meg nekem, hogy egyáltalán felhoztam.

Tolni

Magyarországon meglepődve tapasztalom, hogy a tolás szót előszeretettel használják. Ebben az a vicces, hogy szinte minden igét képesek lecserélni a tolni igére.
Na, most nézzük meg közelebbról, mit is jelent ez a szó! Biztos mindenki számára világos, hogy a tolás egy olyan cselekvés, amelynek során valaki valamit eltaszít, odébb lök magától. Honnan tolja el? Hát magától, attól a helytől, ahol épp áll.
Nem érdekes, hogy a tol, mint tolás és -tól(-től), mint határozórag ugyanúgy hangzik?
Mikor valaki eltol valamit magától, akkor az a valami távolabb kerül tőle, vagyis az eredeti, helyéhez képest elmozdul... Tehát a tolás azt akarja kifejezni, hogy valami elmozdul valamihez képest.

A következő összefüggésekben hallottam:

kitolom élesbe - egy programozó kiteszi élesbe a módosításait (ami addig csak tesztkörnyezetben volt elérhető)
háromig toltuk - utaskísérő a vonaton (arra utalt, hogy éjjel három óráig ittak a büfébe)
letolják - lehordják, lecseszik
eltolják - elhibázzák, elrontják
kitolnak vele - átverik, átrázzák (csúnyább szót is tudok)
toljátok - csináljátok
megtolta a csajt - (...)

Mint látjuk, nem minden esetben használják célszerűen ezt a szót, de úgy is jobb, mint a lájkolás...

Néhány szó ezzek a gyökkel:
talicska (tolicska) - mert tolják
tolongás - tologatják egymást ide-oda
toló
told, toldalék - odébb tolja a végét :P

Kiss Dénes szerint ide tartozik a tolvaj szó is, mert a tolvaj, valakitől elszedi a javakat, továbbá a tolmács is, hisz "tól más", azaz tőle más(ként hangzik) :).

Temetés - szófejtés

A szó gyöke a tem, ami azonos a töm gyökkel. Jelentése szerintem: összesűríteni valamit egy kis helyre, azaz összegyömöszölni.
Tehát a temetést mondhatjuk tömetésnek is, hisz egy lyukat tömnek be, akárcsak a fogászaton.
A tömeg egy adott helyen összesűrűsödött emberek összessége. Ezek után nem szorul magyarázatra a tömény vagy a tömör szó sem.
A tömb szó is ezen jelentést erősíti meg, ami kis módosulattal nevezhető dombnak is. Micsoda véletlen, hogy a sírok tetején is van egy dombocska...

Azt nem tudom, hogy ezen szócskák közül melyik az eredi, de tény, hogy a következő gyökök szinte ugyanazok: tem, töm, döm (döm(n)göl), gyöm. Sőt, most jutott eszembe, hogy a gyöm gyökhöz kapcsolható a nyom gyök is. Mert a nyom is sűríti, összenyomja a földet. Nyom: amit a test súlya nyom a földbe.


Nem folytatom tovább, mert a végén az egész magyar szókincset feltérképezem.


UI. A tampon idegen szó, de ezek után világos a jelentése :D.

Várom a lelkes hozzászólásokat.

Ér

A Czuczor-Fogarasi szótár szerint az ér jelentése: bizonyos téren, irányban valahová elhatás, jutás, folyás, menés, vagyis azon vonal, út, csatorna, melyen valamely test tovább halad, jut, foly, terjed.
Ezt a meghatározást sok szavunk támasztja alá, szóval ezen nem kell különösebben elmélkedni.
De mi a helyzet például az érték szavunkkal? Itt az ér, annyit jelent mint elérni, megérni egy bizonyos árszintet az árskálán. Röviden: megéri az árát.

Az igazi érték önmagában is érték, viszont a hamis értéknek csak látszólagos értéke van. Igazi érték például a kenyér, hisz függetlenül országtól, kultúrától, vallási és politikai nézettől képes megmenteni egy embert az éhhaláltól.
Hamis érték a jelenleg használt papírpénz, hisz egy távoli országban simán étlen lehetne halni a mi országunk pénzével. Ami mégis értéket ad neki, az egy egyesség, melynek következményeként minden fél elfogadja csereeszközként.
Az igazi érték többnyire mindenkinek érték. Mindenki örül, ha nem vágják pofán az utcán, vagy nem verik meg (vagy nem verik át), vagy ha segít rajta valaki, ha szar helyzetben van. Ha netán szeretik, tisztelik, becsülik az sem szokott rosszul esni.

Ha egy ember értéktelen világban nő fel, maga is értéktelen lesz, de nehéz őt elítélni ezért. Nem mondta neki senki, hogy mi a jó és mi a rossz.
Viszont, ha valaki felvilágosította őt és mégsem érti meg az érték lényegét, onnantól a felelősség csakis az övé.

-------------------------------
Házi feladat a kedves olvasóimnak: mondjatok pár szót az "ér" gyökkel, ami alátámasztja az értelmét! Előre is köszi :).

Pl.: ért = megért, vagyis elér az agyáig
érv = valami, ami megváltoztathatja a beszélgetés menetét, hisz ér valamit (nem locsogás)

Szórakozás

Amióta a magyar nyelv mélyebb rétegeivel foglalkozom (szavak boncolgatása, összefüggések felfedezése, feltérképezése) egyre nagyobb az igényem a szó-rak-oz-ás-ra. Imádom megfejteni a szavakat.
Van úgy, hogy este, lefekvés után is pörög az agyam és nem tudok elaludni, amíg rá nem jövök egy-egy csodás összefüggésre.
Sajnos nincsenek játszótársaim, hisz a környezetemben elég kevés embert érdekel a dolog. És ha valakinek sikerül is felkelteni az érdeklődését a téma iránt, akkor sem lesz elég felkészült játszótárs, mert senkiben nincs kellő elszántság a tájékozódásra.
Eldöntöttem, hogy pár tanárnak, tanítónak felhívom a figyelmét az összefüggésekre, érdekességekre. Még könyvet is ajándékoztam nekik, de ez a tervem sem vált be.
Szegény gyermekek egyre inkább megutálják a saját nyelvüket, mert pedagógusaik lelketlenül, szívtelenül árasztják a tant. Leadják a száraz anyagot (idegen nyelvekre kidolgozott módszertannal) és csodálkoznak, hogy a gyerekek semmi érdekeset nem találnak benne.
És persze a kedves magyartanárok, felsőbbrendűségi tévhitükből fakadóan idiótának tartanak engem és a hátam mögött lehurrognak, mert avatatlan létemre belepofázok a dolgukba.

Nem tudják mit veszítenek...

Ember

Népünk körében elterjedt egy elmélet miszerint az asszony nem ember. Csak egy férfire lehet mondani, hogy ember. Az asszony pedig fehérnép.
A lélekkel foglalkozó emberek azt allítják, hogy minden emberben megtalálható a férfi és női lélekrész is. Ha belegondolunk ebbe és őszinték vagyunk magunkhoz, akkor beláthatjuk, hogy férfi létünkre néha előtörnek belőlünk női tulajdonságok is. A nőknél is észrevehetjük, hogy néha harciasabbak és szinte férfiként viselkednek.
És most kérjük ki a magyar nyelv véleményét is erről a kérdésről.
Lehet, hogy csak én látom így és csak belemagyarázás, de én az ember szóban megtaláltam a női és férfi minőséget is.
Két részre osztható a szó: em és ber.
Az em szógyök fejezi ki a női minőséget. Az Emese női név anyácskát jelent, az emlő (em-lő) szó is a nőhöz köthető. Régebben emének (eme) neveztek bizonyos nőstény állatokat (pl. disznó). Számomra nem kétséges, hogy az em szógyök magában hordozza a női minőséget.
Ha az em jelenti a nőt, akkor a ber jelenti a hímet. Most hírtelen más szó nem jut eszembe, csak a berbécs, barbár. A berbécs eléggé fel van ruházva férfias tulajdonságokkal. Erős, harcias és hűbelebalázs módjára, fejjel neki szalad bárminek. Más nyelveben is megfigyeltem a ber és a bar szócskát. A románban pl berbec - berbécs, bărbat - férfi.
A neolatin nyelvekben hombre - ember. Mindenki döntse el, hogy ki vette át kitől ezt a szót, de ránézésre is látszik, hogy ugyanaz a szó. (Nekem az ember szó ősibbnek tűnik)

Azt is észrevehetjük, hogy az "em" szócska van elől és csak azután a "ber". Nem tudom mi lehet az oka, talán a nők felsőbbrendűek, hisz ők adják az életet az embereknek. A férfi ego szívesen megváltoztatta volna a sorrendet, ha tudta volna mit jelent.

Szabadulás a gondoktól

Észrevettem egy érdekességet. A magyar nyelvben kapcsolat van a gond és a gondolat szó között. Bevallom, nem volt annyira nehéz felismerni ezt, de elcsodálkoztam rajta... Hogy lehet ennyire bölcs egy nyelv?
A keleti tanítók arra törekedtek/törekednek, hogy eljuttassák a tanítványt a gondolatnélküliség állapotába. Tudták ugyanis, hogy a gondolatból származik a szenvedés. Napjaink nagy tanítói is erre próbálják terelni a kereső embereket (pl Eckhart Tolle).
És valóban, ha megfigyeljük a gondok egy bizonyos elmetevékenység révén születnek: a gondolkodás révén. Sokszor estem abba a tévedesbe, hogy az aktuális feladatomat túldramatizáltam, gondolataim segítségével felnagyítottam. Szép, nagy szörnyetegeket formáltam, aztán menekültem előlük.
Amikor viszont elfogadtam a feladatot és átadtam magam minden filozófálás nélkül, minden simán ment...
Tanulság: sokat ne gondolkozz és akkor nem lesz gond :)

Nyelvünk szerkezete

Mielőtt valaki tévesen azt feltételezné, hogy én a nyelvünk szerkezetéről fogok most írni, gyorsan tisztáznám: én nem vagyok nyelvész és elképzelésem sincs milyen szempontok szerint szokták egy nyelv szerkezetét vizsgálni.
Ebben a részben a szerkezet szóban előforduló „szer” szócskáról szeretnék elmélkedni. Hogy miért? Mert a szertáramban ez a következő szócska és a világért se szeretném szertelenül bemutatni a nagyon is szerteágazó mondandómat, mert egy szervezetten előadott szerzemény inkább rávilágít arra, hogy minden kimondott szó szerves része mondandómnak.
A szer szó szerintem egy belső rendet, szabályt, törvényt jelent. És itt fontos hangsúlyozni, hogy belső, mert a törvény, ami belülről jön, sosem kényszer. Gondoljunk egy szervezetre, amit egy bizonyos szer vezet, amit manapság alapszabályzatnak neveznek. Vagy eszünkbe juthat Pusztaszer település neve is, ahol őseink nemzetgyűlést szerveztek és „szerét ejtették az ország dolgának”. Ha az ember tovább gondolkodik erről a témáról elborul az agya és csak a gyógyszer segít. A gyógyszer helyreállítja a szervezet szerét vagyis rendjét (és most nem mérgező, szintetikus tablettákra gondoltam, amik eltüntetik a tüneteket).
Őseink, amikor egy szertartáson vettek részt, akkor meg szerették volna tartani a belső szert. Ez a törekvés mára szertefoszlott, manapság liturgia van: ezért állunk a szakadék szélén. Sokakat int a szer (szerint) arra, hogy valami nincs rendben és ha ez így megy tovább, akkor valami szerencsétlenség éri a földet. Mások bíznak a szeretet (szer ami etet) erejében, ismét mások színesben látják a vilagot, mert szerelmesek.

Elmélkedések a magról

A mag minden dolog lényege, minden a magból nőtt ki. A magban ott van a múlt, ott van a jövő, és ezek egységet alkotnak a jelennel. Minden magból lett és nélküle semmi sem lett, ami lett. Az univerzum is egy magból jött létre, kezdetben csak ez az egyetlen mag volt. Minden más mag belőle származik és táplálkozik. Ebből az első magból nőtt ki az égig érő fánk is. Ez a fa hullatta el minden keletkezett dolog magját.
A magyar nyelv nagyon jól tudja, hogy mit is jelent a mag. Mikor önmagamról beszélek, akkor a saját magomról, saját lényegemről beszélek. Arról a valamiről, amiből kialakult minden egyes porcikám és minden, ami változó rajtam. Ez a mag egy teljes egészet alkot, nincs szüksége semmire és senkire. A mag megnyilvánult a világban s bár megnyilvánulásai mulandóak és elpusztíthatóak, a mag sérthetetlen. Nincsen erő, mely elbírna pusztítani a mag minden megnyilvánulását, mert ez a mag folyton képes megújulni, hisz közvetlen az első magból táplálkozik és az első magnak végtelen erőforrásai vannak...
Ragozhatnánk a mag szót: magom, magod, magja, magunk, magotok, magjuk, amik egyenértékűek a mai szavainkkal: magam, magad, maga, magunk, magatok, maguk. Egyes „okos” emberek, arra tanítottak, hogy illetlenség valakinek azt mondani, hogy maga, mert az olyan parasztosan hangzik. Helyette inkább az ön szót kell használni. Az ön szó önmagában nem képes kifejezni azt, amit a mag szó kifejez. Fontos, hogy ne hallgassunk az ilyen „okos” tanárok és nyelvészek intelmeire, mert az egyszerű emberek a legnagyobb tanítók. Az ők tudásuk az első magból származik, a „művelt” emberek tudása korcs magokból, amik messze állnak az ősmagtól.

„(...)Az emberalkatban rejlő őstudás lényegileg mindenkiben azonos, érvénye teljes. Az őstudás az egyetlen alkalmas alap; ami rajta alapszik, ronthatatlan, ami elgondoláson alapszik, szétmálló.
Az őstudás végtelenül egyszerű, olyannyira, hogy szavakba nem is foglalható. Megegyezik vele minden, ami szükséges, nyugodt, szilárd; ellentétben van vele minden, ami csábító, izgága, hemzsegő.(...)”
(Weöres Sándor: Az ős tudás)