Táposok

A székelyek talán különlegesnek érzik magukat, amikor táposnak nevezik a magyarországi testvéreket. Tápos alatt sápadtarcú, természettől és Istentől teljesen elszakadt egyént szokás érteni, akit inkább sajnálni kell, mint irigyelni.
Lehet, hogy részben igaza van a székelynek, amikor különlegesnek érzi magát, de azért szétnézhet a saját háza táján is.
Hogy vannak tápások Magyarországon az biztos, alá is támasztom egy történettel:
Megérkezik egy néptáncosokból álló csoport a mi kis falunkba és mi nagy szeretettel fogadjuk őket. Többségük tizenéves lány, akik nagyon szépek és istenien énekelnek.
A magyar nép krémje érkezett hozzánk - gondolná az ember - hisz ők ápolják és élesztik újra a magyar hagyományokat.
Aztán ha közelebbről megnézzük, látjuk a hibáikat is. De hát Istenem, kinek nincs hibája?
Azt, hogy nyálasan beszélnek és hülyén hangsúlyozzák a szavakat nem lehet felróni nekik. Nem tehetnek róla. A hálátlanságuk viszont felháborító.
Egy hétnél is többet laknak egy házban, senki sem kér bért tőlük. Nem kopik el a ház attól és különben is, magyar testvérekről van szó.
A vendéglátó asszony a lelkét kitéve főz nekik, nem kér semmit cserébe. Nem is egy féle ételt, hanem kettőt. Hátha valaki nem szereti. És nem csúszómászókat főz, hanem éltető, finom, zamatos ételt.
És akkor jön a tápos kisliba és azt mondja: fúj, én ettől is hányok és attól is..., én csak a bolti kaját szeretem... Mindezt idióta hangsúllyal.
És még csodálkoznak, hogy miért kerülöm az ilyeneket messziről? Hát azért, mert még nem találkoztam normális magyarországi fiatallal előben(és bocsánatot kérek a kivételektől, tudom hogy vannak). És hangsúlyozom, hogy fiatallal. Mert vannak olyan vendégeink is, akik közelebb állnak hozzánk, mint a testvéreink.
De amikor ezeket látom, mindig elkeseredek.
Ez a magyar nemzet színe, akikért az életemet is feláldoznám? Ezekkel vállalok én közösséget és védem, ha valaki rágalmazza? AZ ŐSEIM FORGOLÓDNAK A SÍRJUKBAN.

De táposok közöttünk is vannak szép számmal. Aki munkanélküli, de dög megművelni a kis kertjét. Dög ültetni valamit, amit majd megzabálhat. Inkább eladja a földet, amit az ősei szereztek és tartottak meg kimondhatatlan nehézségek árán. Eladja és vásárol a Kauflandból. Vagy az idióta székely kölykei az iskolában, akik fociznak az ingyen kapott kiflivel.

Saját magam számára az üzenet csak annyi: A pokol legmélyebb bugyraiban se legyen nyugodalmam, ha ilyen utódokat nemzek és nevelek. Gaz se nőjjön a síromon, ha nem tettem meg minden tőlem telhetőt az utódaim megmentéséért.

A nemzet Őrangyalához: Te mindent megtettél értünk. Ha ezek után sem tudunk emberhez méltóan, magyarul/székelyül élni és viselkedni, akkor hagyjál magunkra most.
Válassz egy életrevaló népet magadnak, mely méltóbb a védelmedre.
Ha annyi erőfeszítesed árán sem tudtál felemelni minket és még esélyt sem látsz rá a közeljövőben, akkor engedj eltűnni minket a föld felszínéről, mert bennünk van a hiba.

Filmajánló

A szeretet szimfóniája (August Rush).
Nem tájékozódtam róla, csak megnéztem valaki ajánlására. Számomra felejthetetlen.

Hűtlen

Nélküled

Hagyaték

„…Én csak egyike vagyok azoknak, kik őrzik még mindég a szent hagyatékot, amit őseink hagytak volt reánk sok száz esztendeje annak, régi időkből, mikor még az Úr nemzete voltunk. Őrizzük, egyre csak őrizzük az Úr védelméhez visszavezető kicsinyke ösvény titkát, mely olyan ma már ebben a nagy megbolydult világban, mint elmohásodott vadcsapás havaserdő sűrűjében, amit már csak a lélek láthat meg, nem a szem. Mert egyszer még elébb vagy utóbb, de minden bizonnyal eljő az idő, amikor fölébred a völgyek magyarjaiban a lélek, s keresni fogják az igaz utat, mely pusztulásból győzelembe, nyomorúságból az Úr gazdag dicsőségébe vezet vissza, ahonnan valamikor nagyon régen magunk gyarlósága folytán hibás útra tértünk…” Wass Albert - Hagyaték

Wass Albert: A MAGYAR NEMZET HÉT PARANCSOLATA

Az Úristen kegyelméből azonban nincsen veszedelem a megmaradás lehetősége nélkül. Ha fölismerjük a veszedelmet, és él bennünk az akarat, hogy segítsünk magunkon, az Úr is velünk lesz! S ha már egyebet vénségemnél fogva nem is tehetek: szavakba foglalhatom a törvényt, mely részben minden nemzetre egyformán vonatkozik, de különösképpen a magyarra. És elnevezhetem ezt a törvényt

A MAGYAR NEMZET HÉT PARANCSOLATÁNAK:

1. Tiszteld és szeresd a te Uradat, Istenedet, teljes szívedből, minden erődből, és rajta kívül más istened ne legyen. Bálványt ne imádj! A pénz mindössze eszköz, nem istenség. Érdekimádat, ön-imádat hamis utakra vezet embert és nemzetet egyaránt.

2. Magyar mivoltodat, az Úr legszebb ajándékát, meg ne tagadd soha! Őrizd, ápold, add át fiaidnak, mert csak addig marad rajtatok az Úr szeme, míg e nemzethez hívek maradtok. Ki nemzetét elhagyja: az Urat tagadja meg, s elvész nyom nélkül a népek tengerében.

3. De ne gyűlöld azt, aki más nemzethez tartozik. A gyűlölet méreg, mely megmérgezi az elmét, és gyűlöletet terem. Rokonod minden isten-fia ember, bármely nyelvet beszéljen is.

4. Szeress minden magyart, mert testvéred Ő: nemzeted fia. Segítsd és támogasd, mert közös hazát adott nektek az Úr. Ki testvére ellen fordul, vagy megcsalja azt: önmagát rövidíti meg ezzel, saját nemzetét gyöngíti, s az Úr parancsa ellen vétkezik. Ki széthúzás magját veti el: romlást arat.

5. Ki bántja a magyart: téged is üt. Nemzeted jussát, igazát védeni kötelességed. Csak úgy lesztek erősek, ha megvéditek egymást. Bárki magyar vesztesége a te veszteséged is.

6. Légy becsületes, tisztességes és igaz! Ezek azok az emberi értékek, melyeken nemzeteknek, országoknak épülniök kell. Hamis szó, hamis cselekedet ingoványba vezet. Aki csalásra épít: nyakát töri. A felelőtlen ember homokra épít, amit elfúj a szél, és elmos az eső. A becsületesség olyan, mint a sziklakő: kemény és maradandó. Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövendő az igazaké. Haladj csak bátran a becsület és tisztesség útján, a jövendő az igazakkal van.

7. Legyetek bátrak és hűségesek egymáshoz és a magyar nemzethez, mert az Úr szereti a bátrakat és a hűségeseket, s megsegíti azokat, akik az igazság útjain járnak.

Fodrászat

Ma úgy alakult, hogy el kellett vegyem anyumat a fodrászatból. Sajnos még nem volt kész és le kellett üljek várakozni.
Fél percen belül beszédbe elegyedtem az ott várakozó hölgyekkel és a fordásznővel: egy kényes témát kezdtünk feszegetni. Nevezetesen a hajfestést. Én kifejtettem a véleményemet a természetes dolgok szépségéről, továbbá arra is rátértem, hogy az ősz haj egyáltalán nem csúnya, sőt. Eszembe jutott nagymamám a hófehér hajával, aki szinte csillog a belőle sugárzó jóságtól. Aztán édesanyám szürkés fejére néztem és a tükörből egy angyal mosolygott vissza rám. Tökéletes, harmonikus. Ennél szebbet nem lehet csinálni belőle - gondoltam magamban.
Aztán egy idősebb hölgy nagyon kiosztott engem az idióta maradiságomért. Elmesélte, hogy volt egyszer egy barátja, aki nem engedte, hogy megfestesse a haját, de aztán ő kirúgta. Hogy jönnek ahhoz a férfiak, hogy beleszóljanak ilyesmibe?
Támadott, ezért védekeznem kellett. Mondtam neki, hogy nekem soha nem volt olyan barátnőm, aki hajat akart volna festetni, de meg se hallgatta az érveimet. Aztán beláttam, hogy nem értek az ilyesmihez, hisz én egy egészen más világban élek.
Felőlem mindenki azt csinál, amit akar.
Ismerek sok öregasszony, akinek szép vörös haja van, csak épp a sápadt arca nem talál hozza. De ha a festéktől teljesebbnek érzi magát, akkor minden rendben van. Nem szóltam egy szót sem.

"A mai embert az érzékiség rángatja, csak a csábító-szépet ismeri s az öreg arc hatalmas szépségéhez kevésnek van szeme.
S többnyire el is rútítják ifjú arcukat, nemiségük plakátját formálják belőle: s elrútítják öreg arcukat is, mert a fiatalság nyomorúságos roncsát őrizgetik rajta."(Weöres Sándor)