Van pár régimotoros alkoholista a faluban, akik már legább 4 évtizede alkoholizálnak(intenzíven) és most felmerült bennem, hogy ők lehet, hogy közelebb állnak Istenhez, mint mások. Ők nem aggódnak a holnap miatt, mert tudják, hogy az Úr kirendeli nekik a betévő alkoholt a következő napon is. Ők tudják, hogy nem csak kenyérrel él az ember. Olyannyira nem, hogy a kenyeret is inkább eladják egy kis alkoholért. Nem szégyen nekik, ha kérni kell. Tudják, hogy aki kér, az kap és aki keres, az talál. Ha Péter nem ad egy kis pénzt, akkor majd ad Pál, de valahogy mindig kikerül a mindennapi. Az egészségük miatt sem aggodalmaskodnak, nem olvasnak cikkeket az egészséges életmódról, nem akarják megtoldani az életüket egyetlen nappal sem, mégis életben vannak. Orvoshoz csak fiatalon jártak. Sok, nem alkoholista ember, idő előtt eltávozott az élők sorából, de ők még mindig talpon vannak és soha nem lustálkodnak délig az ágyban, mert nekik reggel már dolguk van. A rozsda és a moly által veszélyeztetett vagyontárgyaikhoz sem kötődnek különösebben, akármikor beváltják a cuccaikat egy kis alkoholra. Általában nem isznak minőségi dolgokat, mert az túl drága lenne, csak a legaljából válogatnak, ami ár-érték arányban megfelel a rövidtávú céljaiknak. Ha más nincs, akkor megfelel az egészségügyi szesz (kékszesz), ami akár gyógyszernek is megfelel.
Ők nem ülnek előkelő helyekre sehol, nem is mennek rendezvényekre... Tudják magukról, hogy ők nem méltók ilyesmire, éppen mint a vámos. És kinek az imáját hallgatta meg Isten? Hát a vámosét...
Egymás között megosztják az alkoholt és bár vannak a bandában olyanok is, akik nagyobb kortyokat isznak a közös piából, mégis barátok, szövetségesek. Ők minden áldott nap összegyülnek ketten vagy hárman és együtt imádkoznak, hogy valaki adjon egy kis pénzt.
Mi, vagy Ki tartja életben ezeket az embereket?
2 megjegyzés:
Jézus is említette, hogy "megelőznek titeket a latrok és a részegesek..." Valószínű a szellemi és a lelki bűn akkora némely nem alkoholista emberben, hogy ettől jobb az alkoholista: legalább nem vétkezik szellemileg.
Bár ezt az alkoholista lazaságot sosem tekintettem egy követendő lelkiségnek, szerintem az emberi méltó kihívás megvívni a harcokat és bevállalni, hogy néha mocskos marad úgy a kezünk mint a lelkünk.
Első látásra irigylésre méltó ez a nemtörődömség, de belegondolva, hogy mennyi szeretetlenség forrása és mennyi bánatot, traumát okoznak másoknak, akik talán szeretik őket, akkor valószínű vitába bocsátkoznék Jézussal. És e vitában nem is csodálkoznék, ha nemes egyszerűséggel azt mondaná: sajnos a szentírásokat félre értelmeztették, hogy beférjen az úgymond lelki vezetők dorbézoló életmódja az enyhítő körülményekhez.
Igen, gyanítom, hogy a hozzátartozóknak elég sok keserűséget okoztak és okoznak, de végülis a két lator között is az volt a különbség, hogy az egyik beismerte hogy ő bűnös.
Megjegyzés küldése