2011. november 9., szerda

Más, mint másolat

Ha az ember a "más" szó rokon értelmű szavait keresi, első körben az eltérő, különböző szavak jutnak az eszébe, pedig lehet, hogy valami egészen mást akar kifejezni.
Ha jobban belegondolunk, akkor a jelentése nem más, mint egy másolás végterméke, azaz a másolt dolog mása. Eredeti és mása két különböző dolog, de valahol belül mégis ugyanaz. Ha lemásolunk egy könyvet szóról szóra, akkor két könyvet látunk, de mindkettő ugyanazt az üzenetet hordozza. Egy Picasso festményről készített másolat ugyanazt a hatást váltja ki a műkedvelő emberben (vagy az átvert, sznob milliomosban), mint az eredeti.
Egy másolat lehet tökéletlen is, ha a másolás folyamán hibák csúsznak be, de ez nem szűnteti meg az eredeti és mása közötti mély kapcsolatot.
Most képzeletben beléptem egy tükörszobába és szétnéztem. Sok hozzám hasonló fickót látok, vannak nálamnál kövérebbek és soványabbak, magasabbak és alacsonyabak. Már-már tömegiszonyom van, de lassan tudatosul bennem, hogy valójában egyedül vagyok a teremben, mindenki más csak a kivetülésem.
Ilyen alapon az én képem is lehet valaminek a tökéletlen kivetülése. A teremtőmnek nem volt más dolga, mint megalkotni a tükörrengeteg, ami millió másolatot hozott létre saját képéből, a torzító tükrök segítségével pedig elérte, hogy ne lehessen egyértelműen felismerni őt a mások alapján. Így olyan érzése van, mintha sokan lenne, ezért nem unatkozik...

"Ha az élet-fölötti, különlét-fölötti világba akarsz hatolni, illetve élet-fölötti, különlét-fölötti, valódi lényedbe ( itt az ,,én" és a ,,más" szét nem választható ) : vigyázz, hogy a valóság helyett káprázatokba, ,,csodákba" ne keveredj."(W.Sándor).