Álmos vagyok, pedig az asszony szerint eleget aludtam az éjjel. Lehet a túl sok alvás már fárasztó a szervezetnek, de az is lehet, hogy csak rossz pillanatban ébredtem fel. Minden este az élet értelmén próbálok gondolkodni és ez a gondolkodás pár percen belül ki is üt, mielőtt még valami átütő felfedezést tennék. Néha van olyan érzésem, hogy ez az egész cécó, nem hiábavaló, de ez az érzés annyira halovány, hogy nehezen tudok belekapaszkodni. Az energiáimat nem tudom eléggé összpontosítani, mert ez az energia olyan mint a szüzek lámpájában az olaj és nekem soha nincs elég belőle. A kereskedőhöz se merek elfutni, mert mi van, ha pont akkor jön a vőlegény? De ha nem futok el és elfogy az olajam, akkor is én szívom meg.
A gyereknevelés projekt elég jól halad, de itt is minden apróság nagy erőfeszítésbe kerül. Beszélgetni a fiúkkal olyan dolgokról, amiből tanulhatnak valamit, velük együtt tanulni zenét, matekot meg egyebeket, mind energiába kerül. Néhány alapelvet nagyon beléjük akarok tömni...
A nagyobbik fiam nem akar zenét gyakorolni, pedig átlagon felüli adottságai vannak. Részemről az a mondás, hogy még vagy három évig fogjuk ezt csinálni, ha szeretné, ha nem, mert a talentumot nem kellene elhárdálni. Utána pedig döntse el ő, hogy mit akar, milyen hangszeren, milyen területen akar érvényesülni. Én is hozzá hasonló gyerek voltam, de én nem kaptam ekkora támogatást, nem voltak ilyen lehetőségeim, mint neki, édesapám sem foglalkozott annyit velem, mint én vele. Én csak harminc éves korom után ébredtem fel, ami lehet, hogy kicsit késő. Azt látom, hogy nagyon ritka az a gyerek, aki elszántan érdeklődik egy bizonyos terület iránt. Az ilyen gyereknek nem is kell nagy támogatás, mert szinte a semmiből is kihoz valamit. A gyerekek többsége viszont nem ilyen, ha tehetné egész nap rajzfilmet nézne, játszana. Az ilyeneknek nem árt egy kis keret, amibe belekényszerül. Itt nem arra gondolok, hogy napi 8 órában kényszeríteni kellene őket bizonyos tevékenységekre... Pl. esetünkben elég lenne napi 20 perc zenegyakorlás is, ha azt odaadással csinálnánk. Persze ott van még az iskola is, ami lefáraszthatja őket, de ott nekem nincsenek túl nagy elvárásaim a gyerekkel szemben. Érdeklődjön és érezze jól magát a maga introvertált módján... Hogy hogyan teljesít, az engem nem érdekel.
Felfedeztem magamnak ezt a Jordan B. Peterson bácsit és mostanában tőle olvasok könyveket és hallgatok youtube videokat. Ez az ember olyan új megvilágításba tudja helyezni a dolgokat, hogy csak ámulok rajta. Az angol nyelvű videóit elég fárasztó néznem, mert ha nem teszem oda magam teljesen, akkor maradok le a mondanivalóról. Hiába hogy megértem a szavak 96%-át, az agyamnak akkor is erőfeszítés a fordítás. Minden esetre, ettől ez embertől tudok tanulni.
