Ismét csalódtam az emberiségben, de nem ez az első alkalom, hisz máskor is lopták már el az elültetett csemetéimet. Az előző esetből annyit tanultam, hogy nem szabad pénzért vásárolt csemetéket kiültetni olyan helyekre, ahol nincs kert meg kamera. Tehát legutóbb csak egy magától kinőtt vackor csemetét kísértem figyelemmel. Szépen nőtt, én pedig segítettem neki, hogy formás fa legyen belőle. Két éve beoltottam finom körtével és szépen meg is eredtek az oltványok, ahányszor arra jártam, gyönyörködtem benne. Arra gondoltam, hogy ha már 5 centiméter átmérőjű a törzse, senki sem fogja kiásni és elvinni. Pedig de... Valaki sokat dolgozott vele, amíg kiásta.
Nem magamnak ültettem azt a fát, nem azt terveztem, hogy majd szépen leszedem a körtét a mező közepéről a saját földönkről. Inkább arra gondoltam, hogy legyen ott egy fa, ami árnyékot ad és aki meg akar pihenni a tövénél és esetleg körtét is akar enni, az megtehesse. De most is naív balfasznak bizonyultam. A világ nem így működik. Lehet Isten így mentette meg a fámat a majdani még nagyob baromtól, aki tüzifának vágta volna ki. Vagy Isten szólt be nekem, hogy nehogy már én tegyek jót a saját fejem szerint... Majd Ő másképp intézi és még nagyobb jót kihoz belőle...
