2012. szeptember 8., szombat

Radar

Észrevettem, hogy rendelkezem egy olyan belső érzékkel, ami 10-20 méter távolságból képes megmondani egy emberről, hogy az magyar vagy nem.
A román tenger partján volt alkalmam tesztelni a radaromat és kiderült, hogy kb. 96%-os pontossággal működik. Akire távolról azt mondtam, hogy magyar, az közelebb kerülve magyarul is beszélt.
Még nem sikerült kiderítenem, hogy mi alapján érzékelem a magyar arcokat. Az már biztos, hogy nem a fej formája alapján, hisz néhány tipikus román (és román-cigány) fejet leszámítva, az emberek eléggé hasonlítottak. Akkor vajon mit érzékeltem? A fülem már 50 méterről meghallotta a magyar beszédet? És a tudatalattimban már beazonosítottam a magyart? Ez is egy magyarázat, de akkor hogy akadt meg a szemem egy fiatal lányon, aki románul beszélt? Csodálkoztam rajta, hogy románul beszél, hisz úgy néz ki, mint egy magyar. Aztán később magyarul telefonált valakivel...
És vajon miért voltak szimpatikusabbak azok az emberek, akikről később kiderül, hogy magyarok? Biztos nem azért, mert szentebbek voltak a többinél, mert voltak veszekedők és primitívek is köztük.
Ki tudja, talán egy családba tartozunk lelkileg és az a normális, hogy az ember szereti a testvéreit.

1 megjegyzés:

Muzsi Attila írta...

Jó érzés volt magyarokkal találkozni a tenger parton nekem is, de nem sikerült kommunikálni, mert szidták a román tengerpartot. Pedig minden rendben volt, víz, idő, kaja...hullámok, satöbbi.