Miénk itt a tér, mert valaki teret adott, megteremtette nekünk. E térben megteremhetett minden: növény, állat, ember. Egyszóval az egész ter(e)mészet.
Birtokunkba került ez a hatalmas terület, hogy tervezzünk és teremtsünk valami újat, egyedit, szépet.
Arra kértek minket, hogy teremjük tele a rendelkezésünkre álló terepet.
Sajnos, valamit elrontottunk: a teremtési tevékenységet szalagmunkára cseréltük, melynek eredménye nem tápláló, éltető termés, hanem közönséges szemét.
A növekvő szeméthalom pedig lassan kiszorít minket a térből.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése