Egy könyvben olvastam, hogy két oka lehet a boldogtalanságnak:
- nem kapjuk meg, amit akarunk
- megkapjuk, amit akarunk
Folyamatosan azzal áltatjuk magunkat, hogy ha végre meglesz az új autó, a szép lakás, harmonikus kapcsolat, akkor majd végre teljesek leszünk.
És megkezdődik a hajsza, minden áron el szeretnénk érni a céljainkat. Közben csak a cél lebeg a szemünk előtt, nem látunk, nem érzünk semmit, csak a célt.
Elmulasztjuk észrevenni a pillanat ajándékait: a szél simogatását, egy illat érintését, egy finom falatot, egy érzéki csókot. Nem vesszük észre az üdítő levegőt sem, amit belélegzünk.
Minden létező pillanatot feladunk egy képért a fejünkben. És mit kapunk, ha elérjük a célt? Ürességet, céltalanságot. Hm...
Miért is adjuk fel a létezőt egy ábrándért?
4 megjegyzés:
Ha a boldogtalanság nem létezik, akkor a boldogság sem ("teoretice" speaking)... mi az amit a létező pillanat ad?...az soha senkinek nem elég, pillanat után új pillanat kell, érzés után új érzés, stb stb... én még senkivel nem találkoztam aki elégedett lett volna mindennel...mindig van valami ami lehet jobb, szebb, több, ha nem a kapcsolat, akkor a munka, ha nem az akkor a lakás... ördögi kör... asszem nem a témához beszélek...de hajnali 5.40 körül van, és én nem aludtam már rég..nézd el nekem :P és MOSOLYOGJ ÉS LEGYEN EGY GYÖNYÖRŰ NAPOD!!!
Én inkább úgy foglamaznék, hogy ha boldogtalanság nem létezik, akkor nem értelmezhető a boldogság sem ebben a rendszerben. Attól persze létezhet boldogság :)
Nem voltál úgy, hogy ültél mondjuk a természetben és magadba fogadtad a látványt, az illatokat, a szelet(:)). Mindezt úgy, hogy nem volt benned gondolat, csak te voltál. Nem mondtad magadban, hogy húú de szép, hanem csak egyszerűen magadba fogadtad.
Az nem vezet sehova, ha hajszóljuk a boldogságot, valóban ördögi kör, ám mégis mi mindig a jövőben akarunk boldogok lenni.. érdekesen vagyunk beállítva :))
de voltam, de nem sikerült se megmaradni abban a pillanatban, se megtartani azt... és akkor nem is akartam megtartani, csak amiutan elmúlt utána éreztem a hiányát...
Én is így látom a dolgokat!
Megjegyzés küldése