Láttalak, hisz sokszor álltál előttem,
Amint rád néztem elillantál előlem,
S azt mormogtam kérdően:
merre vagy...
Váratlanul fel-fel tűntél,
illatoddal feltöltöttél.
Szivárványként jelezted,
nem lesz élet nélküled.
Benned éltem boldogan,
Tiszta szívvel, gondtalan,
De megkérdeztem honnan jöttél
És te mindig köddé lettél.
Hajszoltalak, mint egy álmot,
Fájdalmam már lyukat rágott
szívemen, s kerestelek szüntelen,
Merre vagy oh, Szerelem...
Harmatcsepp vagy, most már tudom,
Megcsillansz a hajnalokon,
Ha a Napom megvizsgál,
minden csepped odébb áll:
nem kereslek többé már,
ébredéskor vársz reám.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
1 megjegyzés:
Demjén Ferenc... Miért
Egyszer arra ébredünk, hogy van még igazi ünnepünk,
Egy hang sincs, csak cseng a csend,
S a csendben mindenki elmereng, hogy miért,
Miért van, és miért legyen álarc meztelen embereken,
Miért van, és mondd kit véd a póráz a kutyán, ki védtelen,
Nem értik, miért érdekel, miért kell, hogy elmondjam,
És miért van az, hogy szólni kell, s miért vállalom el?
R. Elég nagy súly van a lelkemen, mégis azt hiszem,
Ha tudnám, hogy miért, talán könnyebben elviselném.
Túl a reménytelen éveken, aki visszanéz,
Nem találja meg, amiért volt, amiért lett.
De egyszer ha ébredünk, lesz még igazi ünnepünk,
Én többé nem álmodom, ha a valóság besüt az ablakon,
És mondd, miért ne így legyen?
Miért ne legyen hát?
És mondd, miért ne így legyen?
Miért ne, legyen hát?
R.
Ne is keresd többé, hogy miért!
Ne is keresd többé, hogy miért!
Ne is keresd többé, hogy miért!
Miért, miért, miért?
http://www.youtube.com/watch?v=scZZ5uKMizY
Megjegyzés küldése