2007. december 23., vasárnap

A Szárny érintése, avagy látogatás a mennyországban

Valamikor, a nagy depresszióm idején megérintett engem valami. Hogy mi volt az? "Kizárt dolog, me' nem tudom" (Polgár Jenő). A semmiből jött és pár perc múlva el is tűnt a semmibe. Csodás állapotba kerültem és olyan érzésem támadt, hogy ezért a pillanatért érdemes volt élni, kínlódni, szenvedni. Pedig nem nyertem a lottón és nem is alkottam semmi nagyot: nem volt okom a boldogságra. És mégis, számomra érthetetlen módon repdestem az örömtől. Ha meglátott volna egy elmegyógyász, azonnal rámadta volna a szép fehér ruhát és benyugtatózott volna.
Minden, amire csak ránéztem örömmel töltött el... (egy virág, egy kő, egy ember, egy kert). A színek is másak voltak, teltebbek. A nap egészen másképp sütött. A levegő nagyon dús volt és csodás érzés volt magamba szívni. Folyamatosan vigyorogtam és könnyeztem örömömben. Feltöltődtem.
Azóta sokszor elő akartam hozni magomból ezt az érzést, de mind hiába. Nem lehet kierőltetni, ahogy a bimbóból a virágot sem lehet. (vagyis ki lehet, csak akkor nem lesz olyan szép).
Nem tudom mi érintett meg akkor, de én szárnynak neveztem el. Lehet, hogy csak meghibbantam, lehet, hogy csak képzelődtem, de jó volt.

Emléke legyen áldott. :)

5 megjegyzés:

Névtelen írta...

Az a szárny, a szeretet volt. Amikor képes vagy nem vágyni semmire, nem visszaemlékezni semmire, és tisztán csak a mostnak lenni, akkor érint meg a dús levegőnek, a szikrázó színeknek és az érzelmek melegségének egyvelege. Élvezd, hogy megtörtént, és ne várd, hogy jöjjön újra...egyszer majd megérkezik magától.

Manka (Iszlai Margit) írta...

...és ahogyan nincs két egyforma ember, úgy nincs két egyforma érzés sem. Hiába is próbálkoznánk visszahozni akármit is a múltból, az lehetetlen, a múlt attól múlt, hogy már elmúlt...és a jelen pillanatbeli állapotod majd valamikor úgyszintén múlt lesz

Névtelen írta...

Szánalmas női szövegelés. Mármint a kommentek.

Az esetről:
Azt olvastam a Tripla T tanításaiban, hogy az Éned képes a tőled számított jövőből hozzád szólni, sugallatokat átadni, már ha azt a relatíve jövőből útjára indították feléd, a te jelenedbe. Talán a jövőben úgy gondoltad, rádfér egy régebbi részedre egy kis pozitív sugallat, mégpedig egy depressziós, nehéz időszakodnál.

Intuitív írta...

Lehetséges, de gyakrabban is gondolhatnám így a jövőben. Köszi, a hozzászólást.

Névtelen írta...

volt azóta ilyen élményed?