Ölelj meg egy románt

Ölelj meg egy magyart/románt - erre buzdítják a románokat/erdélyi magyarokat a facebookon. Ez egy nagyon szép kezdeményezés. A feltöltött képek alapján a legtöbb ölelkezést vegyes nemzetiségű párok hajtják végre. Nincs is ezzel semmi baj, hisz szeretik egymást. Az természetes, hogy a legtöbb esetben a magyar fél megszűnik magyarnak lenni és tuti, hogy a gyerekeik már nem lesznek magyarok, de most nem ez dühít fel a legjobban. Inkább az, hogy úgy tűntetik fel ezt a cselekedetet, mintha emberfeletti erőfeszítést igényelne, mintha egy távolról bűzlő embert kellene megölelni. Pedig mi az igazság? Az, hogy a közeli ismerősöket az ember amúgy is szereti/kedveli/elfogadja. Tehát fényképezkedni egy román szomszéddal, munkatárssal vagy baráttal nem olyan nagy dolog.  Nagy dolog viszont, ha a románok azt a magyart is megölelik, aki bizonyos jogokat követel, vagy ha a magyarok azt a románt is megölelik, aki lebozgoroz és visszaküld minket Ázsiába.
A netes kommentekből kiderül, hogy néhány román szereti a közeli, magyar barátját, mert az "de treabă" (belevaló), de a többi - aki követelőzik - az köcsög és menjen "vissza" Magyarországra, vagy Mongóliába. És ez fordítva is igaz.
Eszembe jutott egy történet a toleranciáról, ami valamikor nagyon régen, a szülőfalumba történt:
A falubeli cigányok cigánybált rendeztek. Össze is gyűltek szép számmal a környező falvak roma lakói. A gond akkor kezdődött, amikor néhány részeg, lapattant, fehér ember is be akart jutni a bálba -  talán kíváncsiságból - és a rendezők nem akarták beengedi, mivel ők nem cigányok.
Erre odajött egy falubeli, toleráns cigány és azt mondta:
- Engedjétek be a magyarokat, hisz ők is emberek..