2012. május 20., vasárnap

Becsület

Tavasszal több román teherautó jön mifelénk pityókáért. A piac által megszabott ár nagyon alacsony, hisz székely részről elég nagy a kínálat és a melegek miatt sűrgősen kellene szabadulni az árútól, román részről pedig alacsonyabb a kereslet, aminek szintén több oka van. Egyrészt rengeteg krumpli érkezik külföldről, másrészt a székelyek többsége kicsiben gazdálkodik, összefogásra csak nagy veszély esetén hajlamos, így a románoknak nincs könnyű dolga, ha össze akarnak gyűjteni egy rakomány pityókát.
A felvásárlók nagyon ki vannak tanulva és egyre kifinomultabb módszerekkel verik át a gazdákat a nagyobb nyereség érdekében. Persze a székely gazdák között is akadnak olyanok, akik átverik a felvásárlókat és utólag még hencegnek is vele. Az egyik pl. egy társaságban azzal dicsekedett, hogy a krumplis zsákok közepét apró krumplival rakta meg és így verte át az oláh vásárlót. Szerencsére valaki rögtön rá is szólt: hogy az ilyennel nem dicsekedni kellene, hanem szégyenkezni.
Vannak nagyobb termelőink is, akik az agyonműtrágyázott, agyonmérgezett termékeiket adják el lelkiismeret-furdalás nélkül. Megenni nem jó, de eladni igen... Ez a felfogás szerintem akkor sem elfogadható, ha az egész világon ez a trend. Azt kellene másokkal megetetni, amit mi is szívesen megeszünk.
Attól, hogy én magasból teszek az összetákolt román "nemzetállam" intézményére és a barnabőrű, tökmagot köpködő románokat nem tartom követendő példának, tudom, hogy ha egy román falucskában döglődnék étlen-szomjan, akkor akadna egy románul beszélő, "irgalmas szamaritánus", aki segítene rajtam.
A pityókafelvásárló román is ember, ezért jónak tartom, ha a székely ember normálisan elbeszélget vele, vásár után megkínálja egy pohár vízzel, sörrel, kávéval. Ettől még átverhet, ha nem vagyok résen, de ez már az ő problémája, hisz mindenkinek megfizetnek érdemei szerint.
Én azt szeretném, ha a jó hírünket vinnék haza és egy román családi ünnepen elbeszélnék a rokonaikkal, hogy azért ezek a székelyek jó emberek. Vendégszeretők, dolgosak, becsületesek. Igaz, hogy irredenták és veszélyeztetik Románia területi egységét, de ettől eltekintve jó emberek.

2 megjegyzés:

Edit írta...

Szépek ezek a gondolataid...mondhatni álom, álom...
Az a probléma, hogy a nagy többség nem így gondolja. Ebben az elpénzesedett világban nem az értékeket veszik figyelembe.
Nagyon sok embert nem is érdekli, hogy mit dug/dugnak le a torkán.Bemennek a nagy üzletekbe, megveszik mert olcsó,és kész. "Hű de jól jártam"...gondolják. Aztán majd évek múlva nem tudják elképzelni, hogy a sok betegség ami felüti a szervezetben a fejét, mitől van.
Amúgy mindenhol vannak jó és rossz emberek. Legyen az székely, román, magyar, cigány stb.Csak ezek az értékes emberek egyre kevesebben vannak.
Ha zacskózni kéne az emberiséget, ráírhatnák a zacskóra, hogy tisztességes ember nyomokban található benne. :)
Szép napot Neked!

Intuitív írta...

Tényleg álom, de egy ideje idealizmusban szenvedek :).

Lehet, hogy kevés ember van, aki jószándékú és meg is éli ezt a hétköznapokon, de szerintem van remény. Ha az ember jó valakihez feltétel nélkül, akkor van esély rá, hogy a másikban is felébred a szunnyadó JÓ. Egy próbát mindenképp megér.
Szép estét!