Agybaj elleni tanácsok (önmagamnak)

Tudom, hogy néha elkeseredsz és úgy érzed, hogy Téged senki sem szeret. Jól ismerem azt az űrt is, ami szívedben tátong és amit nagyon nehéz betömni világi dolgokkal. Számomra nem idegenek a téged körülvevő emberek sem, akik jól ismerik a gyenge pontjaidat és célzott döfésekkel egy perc alatt padlóra tesznek. Az én lelkemben is fel-fellobban a tisztító tűz és olykor én is elvonulok sebet nyalogatni.
De fölösleges harcolnod a pillanattal, ha már úgy is rád talált. Úgy nézzél szembe vele, mintha te hívtad volna be az életedbe és hagyd, hogy végezze a munkáját. Ha visszautasítod sértődött lesz és kísértetként visszajár hozzád.
És a körülményeket se hibáztasd soha. Ne gondolkodj azon, hogy mi lett volna ha másképp csinálod. Így csináltad és kész. Légy felnőtt, vállalj érte felelősséget.
És bocsáss meg nekik is, akik most ádáz ellenségnek látszanak. Észre kell venned, hogy ők is ugyanolyan betegségben szenvednek, mint Te. Ha mindig egymásra acsarogtok, csak egyre betegebbek lesztek. Öleld át Őket akkor is ha utálnak Téged. Nem tehetnek róla, hogy néha elszalad velük a ló, hisz Te is csak utólag veszed észre, hogy valakibe kardot döftél.
Segíts nekem szétszaggatni az öntudatlan sötétség hálóját. Cserébe tiéd lehet a Béke.