Csak ülök a parton és nézelődök, várok valamire. Talán egy hajóra, ami magával vinne, vagy a nagy halra, ami egészben nyelne el.
Sok hajón ültem már, bejártam velük ezt a tágnak tűnő világot. Az elején szép volt az utazás, de aztán elveszettnek éreztem magam és száműztem magam e csendes szigetre.
Ezerszer körül jártam partjait álmodozva, de sűrű erdejébe még sosem merészkedtem. Pedig lehet, hogy ott van Ő is a rengetegben és lehet, hogy épp úgy várja megtalálóját, mint én a hajómat. Én menekülök Tőle és kifelé igyekszem: a világba. Félek, ha találkozok vele, elveszek benne, mint csepp az óceánban.
Hm... A világból is azért menekültem ide, mert elveszettnek éreztem magam. Lehet, hogy be kell adjam Neki a derekam?
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
7 megjegyzés:
Szia, bekukkantottam a profilodba és így én is meglátogathattalak téged. Szeretett Hargitámban élsz, írtam róla a blogomban, voltunk ott tánctáborban 2002-ben. Gyönyörű vidék. Csíkszeredában is sokat mászkáltam:)
Köszi, hogy benéztél :)
Hargita tényleg szép vidék, jó itt élni.
Gyönyörű emlékeket őrzök, na meg fotókat is:) Gyimes középlokban volt a tábor is meg a szállásunk is, de alaposan bejártam Erdélyt, sőt, egy barátommal leautóztunk a Fekete tengerig is:) A viharos tengert leszámítva jól éreztem magam.
Látom, több blogod is van, nekem is:) De veled ellentétben én frissítem is. Írj, hiszen nagyon jókat írsz és jól. A lelki beállítottságod meg nagyon közel áll az enyémhez. Mindig örülök, ha hozzám hasonló lélekre bukkanok a net arctalan világában:)
Be... Előbb vagy utóbb... De mindenképp be. :-)
Gantner Ádám ír a Kissinger és én c. könyvében arról a bizonyos Kék madárról... A kék madarát mindenki megtalálja...Talán épp a hajó hozza... :-)
Én is épp úgy örülök nektek :)
Ok, már be is adtam :)
Jól tetted:)
Megjegyzés küldése